H�pelyhek alacsony h�m�rs�kleten k�sz�lt elektronmikroszk�pos felv�telen

H�

T�l a tiroli Achensee-ben

H�pelyhek alacsony h�m�rs�kleten k�sz�lt elektronmikroszk�pos felv�telen

A h� 0 �C alatt k�pz�d�tt csapad�k, amely v�zp�r�t tartalmaz� leveg� tov�bbi leh�l�s�vel j�n l�tre, amikor a k�pz�d�tt j�gr�szecsk�kre krist�lyosan tov�bbi j�gr�szecsk�k fagynak, �s h�krist�lly� egyes�lnek.

A j�gkrist�lyok alakja – keletkez�s�k folyt�n – nagyon k�l�nb�z�, els�sorban a h�m�rs�klett�l f�gg:

Wilson Bentley h�pehelyfot�i 1902-b�l

H�fajt�k 

I. H��llapot 

�jh�: �jh�nak nevez�nk minden h�fajt�t, ahol a h�krist�ly eredeti form�j�ban tal�lhat�, f�ggetlen�l att�l, hogy mennyi ideje hullott. Krist�lyszer�, t�bbnyire hatsugaras csillagocsk�k laza szerkezettel.

Feh�r kar�csony �szak-Amerik�ban

Friss h� a v�kony gallyakon (Krakk�, Lengyelorsz�g)

Az �jh� fajt�i:

• Vadh�: nagyon nagy hidegben �s sz�lcsendben keletkezik. T�bbnyire kis pelyhekben hull, de krist�lyai k�l�n�sen hossz� sugar�ak, ez�rt laza, oml�s szerkezet�. Els�sorban Kanad�ban �s �j-Z�landon tal�lhat�. T�rfogats�lya 10–30 kg/m³.
• Porh�: k�nny� laza h�, hidegben is pelyhekben hull, nem �ll �ssze h�labd�v�. T�rfogats�lya 30–60 kg/m³.
• Nedves h� (p�ph�): 0 �C k�r�li id�j�r�sban, nagy pelyhekben hull (sok �sszetapadt h�krist�ly). Gy�rhat�, filcszer�.
• H�dara: akkor keletkezik, ha a h�pelyhek �tk�zben v�zzel tal�lkoznak, azut�n megfagynak. Goly� alak�, leveg�t is tartalmaz� szemcs�kben hull. Ha a h�dara tov�bbi vizet vesz f�l, megfagyva j�gg� alakul (j�ges�).

Tal�lkozunk m�g k�t, krist�lyos szerkezet� term�szetes jelens�ggel, amelyeket nem tekint�nk �jh�nak:

• Fel�leti d�r: nagy hidegben a h�fel�leten keletkezik, csillog�, laza szerkezet� krist�lyokkal. Ha k�s�bb �jh� fedi, vesz�lyes, lavinak�pz� cs�sz�r�teget k�pezhet.
• Z�zmara: a ki�ll� t�rgyakra k�dcseppecsk�k fagynak (fa�gak, felvon� oszlopok). A krist�lyok mindig sz�llel szemben n�vekszenek.

• Mesters�ges h�: A s�p�ly�kon fagypont alatti h�m�rs�kleten apr� cseppekre porlasztott vizet f�jnak egy ventil�tor el� (h��gy�) a leveg�ben a cseppek megfagynak. Mivel nem krist�lyos szerkezet�, kevesebb leveg�t tartalmaz, mint a term�szetes h�fajt�k. A s�p�ly�kon tart�s t�m�r r�teget alkot.

II. H��llapot 

R�gi h�: az �jh� h�m�rs�kleti �s er�hat�sokra (sz�l, r�tegnyom�s) �talakul. A h�krist�lyok h�szemcs�kk� alakulnak (le�p�l� �talakul�s), egyidej�leg az egym�s melletti szemcs�k k�lcs�nhat�sba l�pnek (fel�p�l� �talakul�s) filcesednek. Durva szemcs�s (d>2 mm) �s finom szemcs�s (d<2 mm) r�gi havat k�l�nb�ztet�nk meg.

H��gy� Sv�jcban egy s�p�ly�n

A r�gi h� fajt�i:

• Csonth� (firnh�): A h� t�bbsz�ri olvad�sa �s ism�telt fagy�sa eredm�nyek�ppen keletkezik. Ide�lis h� lesikl�shoz. T�lzott olvad�s �s fagy�s hat�s�ra jegesedik. Ha nem k�pes megfagyni, vizes kocsonyah�v�, majd latyakos h�v� alakul.
  • Sz�raz csonth� t�rfogats�lya: 400–700 kg/m³
  • Nedves csonth� t�rfogats�lya: 600–800 kg/m³
• K�rges h� (harsch):
  • Olvadt k�rges h� – a fel�leti r�teg megolvad�sa �s ism�telt megfagy�sa k�vetkezt�ben j�n l�tre.
  • Sz�lharsch – a sz�lnyom�s hat�s�ra j�n l�tre. A s�el�k mindkett�t beszakad� k�regnek nevezik.
• T�m�tt h�: A sz�l a h�es�s k�zben �sszet�ri a h�krist�lyokat, �s a sz�l alatti oldalon szorosan t�m�r�tve lerakja. Rosszul k�t�dnek a r�tegek egym�shoz, lavina eset�n t�blaszer�en leszakadnak.
  • Sz�raz t�m�tt h�: 200–400 kg/m³
  • Nedves t�m�tt h�: 400–450 kg/m³
• Pr�selt h�: sz�l fel�li lejt�n h�es�skor vagy ism�telt olvad�skor-fagy�skor a sz�l a havat szil�rdan �sszepr�seli.
• �sz�h�: (m�s irodalomban lebeg� h�) a h�takar� f�ldk�zeli r�tegeiben bels� z�zmarak�pz�d�s k�vetkezt�ben a r�gi h� cs�sze alak� (rizsszer�) szemcs�kk� alakul �t. Az �talakul�s t�rfogatveszt�ssel j�r, �gy a h� k�ls� terhel�s hat�s�ra beszakadhat. A cs�sze alak� szemcs�knek nincsen k�t�d�s�k egym�shoz, ez�rt (csap�gygoly�szer�en) rendk�v�l lavinavesz�lyes cs�sz�r�teget k�pez a f�l�tte elhelyezked� h�r�teg sz�m�ra! Nagy hidegben, h�szeg�ny t�lel�n is keletkezhet, de l�trej�het a h�r�tegben, a h�krist�lyok le�p�l� �s g�tolt fel�p�l� �talakul�sa eredm�nyek�ppen.

A h� a t�rsadalomban

A h� t�bb t�li sport fontos kell�ke: p�ld�ul s�el�s, sz�nk�z�s. A k�zleked�sben fennakad�sokat okozhat a nagy mennyis�g� h�. A h� j� j�t�klehet�s�g: a h�goly�z�s �s h�ember�p�t�s az eur�pai kult�ra r�szei.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.