Fog

 

Eg�szs�ges emberi fogazat

 

S�lyos gy�k�rcaries egy kis�rl�n.

Ez a k�zz�tett v�ltozat, ellen�rizve: 2011. janu�r 31.

Pontoss�g

ellen�rz�tt

Ugr�s: navig�ci�, keres�s

Bar�zd�ban l�v� zom�nccaries

A fogszuvasod�s (r�gebbi nev�n: fogsz�, latinul caries dentium, caries

 

Fog

Ez a k�zz�tett v�ltozat, ellen�rizve: 2011. janu�r 25.

Pontoss�g

ellen�rz�tt

Eg�szs�ges emberi fogazat

A fog (latinul dens, dentis) egy l�that� korona �s egy, az �llcsontokban r�gz�l� gy�k�r alkotta kem�ny szerv. A gerincesekn�l fejl�d�tt ki. F� funkci�juk a t�pl�l�k megragad�sa, �s – az eml�s�kn�l – az em�szt�st megk�nny�t� felapr�z�sa, a r�g�s. Az embern�l szerepet kapnak a besz�dhangok k�pz�s�ben, az eszt�tikai megjelen�sben, egyes �llatokn�l pedig fegyverk�nt szolg�lnak. A t�rzsfejl�d�s sor�n ezen funkci�knak megfelel�en alakultak ki a k�l�nb�z� fogmorfol�gi�k. P�ld�ul a n�v�nyev�knek t�bb az �rl�j�k (a n�v�nyi t�pl�l�k nehezen em�szthet�), �s a ragadoz�knak j�l fejlett szemfoguk van (az �ldozat megragad�s�ra).

A fogak sz�ne a vil�goss�rg�t�l a sz�rk�sfeh�rig b�rmilyen lehet. Id�vel viszont s�t�tebbek, s�rg�bbak lesznek mivel az �tl�tsz� zom�nc kopik �s az alatta l�v� dentin sz�ne �rv�nyes�l.

Az emberi szervezetben k�t rend fogazat fejl�dik ki. Az els� rend, az �n. tejfogazat (id�leges fogak, dentes decidui), a sz�let�s ut�n hat h�nappal kezd megjelenni, a maradand� fogak (dentes permanentes) pedig a hatodik �let�v ut�n. Embern�l a tejfogak sz�ma 20, a maradand� fogak� 32. Egyes �llatokban csak egy rend fog fejl�dik ki, m�sokn�l (p�ld�ul a c�p�n�l) az �let eg�sz folyam�n cser�l�dnek.

Az �llatok fogai

Az als� metsz�fog�t elvesztett ny�l fels� metsz�je nem kopott el

Az als�bbrend� gerincesekn�l minden fog egyforma, ezt homodontianak nevezz�k. Ezek a k�p alak�, egygy�ker� fogak figyelhet�ek meg a halakn�l, k�t�lt�ekn�l, h�ll�kn�l �s egyes eml�s�kn�l. A madaraknak nincsenek fogaik, mivel ahhoz k�l�n izmokat kellene fejlesszenek, ami n�veln� a s�lyukat �s ez h�tr�nyosan befoly�soln� a l�gi �letm�dukat.^[1] A madarak em�szt�s�t fogak hi�ny�ban z�z�gyomor seg�ti. A tekn�s�knek sincsenek fogaik.

A halak fogaikat �ltal�ban csak a t�pl�l�k megragad�s�ra vagy sz�r�s�re haszn�lj�k. A cetek egyes fajt�inak vannak fogaik, de ezeket nem haszn�lj�k r�g�sra. A kardsz�rny� delfinek �s az �mbr�s cet, a t�pl�l�k�t megragadja fogaival, sz�tszaggatja, de ez sem r�gja meg. A cetek fogainak a sz�ma nagyon t�g hat�rok k�zt mozog: 2-t�l eg�sz 260 fog is el�fordulhat.^[2] A h�ll�k �s a c�p�k fogai mindig helyettes�t�dnek (polyphedont vagy „revolver” fogazat). Egy krokodil ak�r negyvenszer is kicser�lheti fogait.

A k�l�nf�le �letm�d, t�pl�lkoz�s, illet�leg fogmunka folyt�n a fogak az eml�s�kn�l m�r k�l�nb�z� alakot �lt�ttek. Az ilyen fogazatot heterodont fogazatnak nevezz�k. Az eml�s�k egy r�sz�n�l t�bb rend fogazat fejl�dik ki. Legt�bbn�l kett�, de vannak fajok, melyekn�l az eg�sz �let folyam�n cser�l�dnek. Az eml�s�k m�sik fel�n�l a fogak kopnak �s ezzel p�rhuzamosan folyamatosan n�nek ki a fogmederb�l.

A r�gcs�l�knak nincsenek szemfogaik, csak mindk�t �llkapocsban k�t nagy, gy�k�r n�lk�li, �les v�s� alak� metsz�foguk, melyek kopnak. Att�l f�gg�en, hogy az als� �s a fels� metsz�fogak hogy tal�lkoznak megk�l�nb�ztet�nk n�gy r�gcs�l� t�pust: ny�l, vagyis a k�regh�ntol�k t�pusa, tengerimalac vagy a lev�l- �s gy�m�lcsev�k t�pusa, eg�r, vagy a mindenev�k t�pusa, m�kus, vagy a di�t�r�k t�pusa.^[3]

A biol�gusok a fog kop�s�nak m�rt�k�b�l meg tudj�k �llap�tani, hogy az �llat mivel t�pl�lkozik �s mennyi id�s. Egy fiatal l� fogainak a hossza p�ld�ul 11,5-12,5 cm. Ezenk�v�l a fog alakj�b�l �s a tejfogak jelenl�t�b�l lehet k�vetkeztetni a l� �letkor�ra. A lovaknak 20 tejfoguk van. A marad� fogak sz�ma tipikusan kanc�kn�l 36, m�nekn�l 40. Minden l�nak van 12 metsz�je, 12 kis�rl�je �s 12 �rl�je, a m�neknek ehhez k�pest m�g van 4-5 szemfoguk (a kanc�kn�l gyakran nem jelenik meg, vagy csak 1-2). Ezeken k�v�l a lovaknak 0-4 szeg alak� foguk, �n. farkasfoguk is lehet.

Az elef�ntok agyarai specializ�lt, zom�ncot nem, csak dentint tartalmaz� metsz�fogak, melyek t�pl�l�k ki�s�s�ra, mozgat�s�ra �s harcra szolg�lnak. Szint�n nagy agyaruk van az elef�ntf�k�knak, rozm�roknak, v�zilovaknak. A narv�lok agyara sok �rz� idegv�gz�d�st tartalmaz. Ez�rt az agyarak seg�thetnek a t�pl�l�k keres�sben, a t�j�koz�d�sban �s a p�rosod�sban.

A f�ldimalac fogair�l hi�nyzik a zom�nc �s a fogb�lben sok tubulus tal�lhat�, ez�rt nevezik m�g tubulidentatanak is.

Az ember fogai

Anat�mia

A fog szerkezete

A harmadik �rl�

A fog sz�j�regbe ny�l� r�sz�t koron�nak (corona dentis), a fogmederben r�gz�l� r�sz�t gy�k�rnek (radix dentis) nevezz�k. A kett� hat�r�n�l van a fognyak (collum dentis). Megk�l�nb�ztet�nk klinikai- �s anat�miai koron�t: a klinikai korona a fognak, azt r�sz�t jel�li, amely l�that�, teh�t az �nyt�l koron�lisabban elhelyezked� r�szt. �gy az �let sor�n a klinikai korona v�ltoz� kiterjed�s�, p�ld�ul a m�g teljesen el� nem t�rt fog klinikai koron�ja kisebb, majd k�s�bb az �nyvisszah�z�d�s miatt nagyobb lehet. Az anat�miai korona ezzel szemben nem v�ltozik, mindig a zom�nccal fedett r�szt jel�li.

A fogak lehetnek egy- vagy t�bbgy�ker�ek. A frontfogaknak �s a kis�rl�knek �ltal�ban egy gy�ker�k van, kiv�ve a fels� els� kis�rl�t. A k�tgy�ker� als� nagy�rl�knek egy mezi�lis �s egy diszt�lis gy�kere van, m�g a szint�n k�tgy�ker� fels� els� kis�rl� egy vesztibul�ris �s egy palatin�lis gy�k�rrel rendelkezik. A fels� nagy�rl�k h�romgy�ker�ek, amelyek k�z�l kett� vesztibul�ris �s egy palatin�lis.

A fog belsej�ben tal�lhat� a fogpulpa, ezt teljesen k�rbeveszi a dentin, melyet a koronai r�szen zom�nc, a gy�k�ren pedig cement fed. A zom�nc �s a cement a fognyakn�l tal�lkozik. A fogak a fogmederben az �n. gy�k�rh�rtya (periodontium) �ltal r�gz�lnek.

A lap�t (fels�) �s v�s� (als�) alak� metsz�fogak harap�sra, a hossz� �s r�gz�t�s�ben er�sen biztos�tott szemfog t�p�sre, �s a sz�les koron�val rendelkez� kis �rl�fogak a darabol�sra �s sz�tnyom�sra, m�g a nagy�rl�k a legnagyobb r�g�munk�ra alkalmasak.

Minden fogon megk�l�nb�ztet�nk n�gy felsz�nt:

• Okkluz�lis felsz�n vagy r�g�felsz�n – a fogak r�g�sra alkalmas felsz�ne, hi�nyzik a frontfogakn�l – ezek �lben v�gz�dnek
• Vesztibul�ris felsz�n – a fogak kifele, a sz�jtorn�c fele n�z� felsz�ne. Frontfogakn�l labi�lisnak, �rl�kn�l buccalisnak is szokt�k nevezni
• Or�lis felsz�n – befele, a sz�j�reg fele n�z� felsz�n. Fels� fogsoron palatin�lis, als�n lingu�lis a neve
• Approxim�lis felsz�n – a szomsz�dos fogak fele n�z� felsz�n. Mezi�lis, mely a fej k�z�pvonal�hoz k�zelebb esik, diszt�lis, mely t�volabb esik (teh�t h�tr�bb).

Annak meg�llap�t�s�ra, hogy a fogak jobb vagy bal oldaliak, a M�hlreiter-jeleket haszn�lj�k. Ezek a sz�gletjel, a gy�k�rjel �s a g�rb�leti jel.

[szerkeszt�s] Zom�nc

B�vebben: Fogzom�nc

A zom�nc (enamelum, substantia adamantina) a szervezet legkem�nyebb �s legink�bb mineraliz�lt anyaga. Norm�lis esetben csak ez l�tszik, de ha t�l nagy a kop�sa a fognak, akkor a dentin is l�that�v� v�lhat. 96%-a szervetlen anyag, legnagyobb r�szt hidroxilapatit, a t�bbi pedig v�z �s szerves anyag. Nagy szervetlen anyag tartalma miatt nagy a kem�nys�ge, de a t�r�kenys�ge is. Ez�rt, ha nincs al�t�masztva – dentin vagy t�m�anyag �ltal – k�nnyen let�redezik. Mivel a zom�nc �ttetsz�, a dentin sz�ne nagym�rt�kben meghat�rozza a sz�n�t, �gyszint�n az odahelyezett fog�szati anyagok (t�m�sek) is. Vastags�ga v�ltoz�, a r�g�felsz�nen a legvastagabb (kb. 2,5 mm), majd a fognyak fele fokozatosan elv�konyodik. Mivel nagy a szervetlen anyag tartalma csak fiziko-k�miai �ton t�rt�nhetnek v�ltoz�sok a szerkezet�ben. A savak kioldj�k a szervetlen anyagot bel�le (deminereliz�ci�), de ha megfelel� id�n bel�l a sz�j�reg pH-ja megemelkedik, akkor ezek a ny�lb�l vissza�p�lhetnek (remineraliz�ci�). A hidroxilapatit hidroxil r�sze kicser�l�dhet egy fluor ionnal, �s egy ellen�ll�bb fluoroapatit k�pz�dik. Ez�rt fluoroznak bizonyos anyagokat, mint p�ld�ul a fogkr�m, v�z, tej stb. Professzion�lis fluoroz�st kezdeti fogszuvasod�sok kezel�sekor alkalmaznak.

Dentin

B�vebben: Dentin

A fog f� t�meg�t a dentin (dentinum, substantia eburnea) adja. A fogb�lkamr�t teljesen k�rbeveszi, k�v�lr�l pedig a zom�nc �s a cement fedi. 70%-ban �sv�nyi anyagot, 20%-ban szerves anyagot �s 10%-ban vizet tartalmaz. Kem�nys�ge kisebb, mint a zom�ncnak, rugalmass�ga viszont nagyobb, ami el�ny�s. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasod�s k�nnyebben roncsolja.

Szerkezet�re jellemz�, hogy dentincsatorn�k (tubulusok) j�rj�k �t, melyekben az odontoblasztok (dentint termel� sejtek) ny�lv�nyai, az �n. Tomes-f�le rostok, tal�lhat�ak. Teh�t a csontokhoz hasonl�an �l� sz�vetr�l van sz�. A dentincsatorn�k �tm�r�je az egy�n kor�val �s a dentinen bel�li helynek megfelel�en v�ltozik. A zom�nc fel� es� r�szen sz�kebbek, m�g a fiatal korban 2,5-3 μm-es csatorn�k, 1,3-1,5 μm-re cs�kkenek. A tubulusokon kereszt�l bizonyos anyagok �tjuthatnak, �gy p�ld�ul bakt�riumok �ltal termelt k�l�nb�z� toxinok, melyek irrit�lhatj�k a fogb�lben l�v� idegv�gz�d�seket, f�jdalmat v�ltva ki. Maguk a bakt�riumok nem k�pesek �thatolni a tubulusokon. A fog�szati beavatkoz�sok sor�n tapasztalt f�jdalomingerek is a dentincsatorn�kon k�zvet�t�dnek: a csatorn�kban folyad�k�raml�s k�vetkezik be, ami mechanikailag ingerli az idegv�gz�d�seket.

A dentin, a zom�nccal ellent�tben, kis m�rt�kben k�pes v�dekezni a k�ls� behat�sok ellen. Amikor a szuvasod�s el�ri a zom�nc-dentin hat�rt, a dentincsatorn�csk�kban �s a dentin pulpa fel�li r�sz�n megindul a dentin lerak�d�s, ami g�tat pr�b�l szabni k�ls� ingerek ellen.

[szerkeszt�s] Fogb�l

B�vebben: Fogb�l

A fogb�l (pulpa dentis) a fog legbels� r�sze, mely egy speci�lis laza k�t�sz�vetbe �gyazott ereket �s idegeket tartalmaz. Funkci�i: indukt�v (a pulpa ind�tja el, a fog fejl�d�se sor�n, a dentin �s zom�nc termel�st), t�pl�l�, format�v (az itt tal�lhat� odontoblasztok termelik a dentint) �s v�dekez�si (ha a szuvasod�s el�ri a dentint, vagy ak�r a pulp�t, a szervezet t�bbi sz�vet�hez hasonl�an a fogb�lben is v�dekez�si reakci�k indulnak be).

Anat�miai szempontb�l megk�l�nb�ztet�nk: a fog koron�j�ban elhelyezked� pulpakamr�t, �s a gy�k�rben tal�lhat� gy�k�rcsatorn�t. A fogak cs�cskeinek megfelel�en a pulpakamr�ban pulpaszarvakat tal�lunk. A gy�k�r form�j�t k�vetve a gy�k�rcsatorna is egyre sz�k�l, am�g egy ny�l�son (Foramen apicale) kereszt�l kiny�lik. Ezen a ny�l�son �t l�pnek be a fogba az erek �s az idegek.

Cement

B�vebben: Fogcement

A cement (cementum, substantia ossea dentis) a fogat r�gz�t� n�gy sz�vet (fogmeder, gy�k�rh�rtya, fog�ny, cement), a parodontium egyik alkot�r�sze. Embern�l csak a foggy�k�r felsz�n�t fedi. Legvastagabb a gy�k�rcs�csn�l, majd a zom�nc-cement hat�r fele fokozatosan v�konyodik. F� funkci�ja a gy�k�rh�rtya rostjainak az elhorgonyz�sa. A k�miai �sszet�tel�t tekintve a csonthoz hasonl�t, de hi�nyoznak bel�le az erek �s idegek.

Megk�l�nb�ztet�nk sejtes (cellul�ris) �s sejtmentes (acellul�ris) cementet. Acellul�ris cement fedi a gy�k�r eg�sz felsz�n�t, ezt fedi a gy�k�rcs�csi harmadban a cellul�ris cement. Ez ut�bbi a cement gyors lerak�d�sa k�zben j�n l�tre, amikor a sejtek benne maradnak a cement �llom�ny�ban.

A cementben k�tf�le rostt�pust k�l�nb�ztet�nk meg: egyr�szt a gy�k�rh�rtya �ltal termelt �s a cement felsz�n�re mer�leges Sharpey-rostokat (extrinsic), m�sr�szt a cementoblasztok (cementet termel� sejt) �ltal termelt �s a gy�k�rrel p�rhuzamos lefut�s� intrinsic rostokat.

Fog�gy

Sz�vettani metszet egy el�t�r�ben l�v� fogr�l.
A: fog
B: �ny
C: csont
D: gy�k�rh�rtya

A fog�gy (parodontium) szerepe a fog r�gz�t�se az �llcsontokban �s a fogra hat� er�k �rz�kel�se. N�gy alkot�eleme van: fogmeder, cement, gy�k�rh�rtya, �ny. Ezek k�z�l a cement a fog alkot�r�sze. K�z�tte �s a fogmeder k�zt h�z�dnak a gy�k�rh�rtyarostok, melyek rugalmasan felf�ggesztik a fogat. Az �ny szerepe a m�sik h�rom alkot�elem v�delme.

Gy�k�rh�rtya

B�vebben: Gy�k�rh�rtya

A gy�k�rh�rtya (periodontium) egy specializ�lt k�t�sz�vet, mely a fogmeder �s a cement k�zt h�z�dik. F� feladata a fog r�gz�t�se �s a r�g�er�k �tvitele a csontra. A f� (Sharpey-f�le) rostokon k�v�l m�g tartalmaz laza rostos k�t�sz�vetet, fibroblasztokat, v�dekez� sejteket, v�red�nyeket, idegeket �s nyiroked�nyeket. M�g tal�lunk benne �n. Malassez-f�le sejteket, melyek a fog fejl�d�se sor�n a Hertwig-f�le h�velyb�l maradnak vissza, �s k�s�bb ciszt�k alakulhatnak ki bel�l�k. Vastags�ga kb. 0,2 mm.

Szerep�k van m�g a fogak propriorecept�v (saj�t) �rz�kel�s�ben. Mechanoreceptorok vannak benne, melyek �rz�kelik �s tov�bb�tj�k az agyhoz a fogat �rt er�k nagys�g�t.

Fogmeder

B�vebben: Fogmeder

A fogmeder (alveolus) egy bem�lyed�s az �llcsontok processus alveolarisban, melyben a fogak gy�kerei �lnek. A fogmeder az �let sor�n v�ltozik. �gy, ha a fog elveszti szomsz�dj�t vagy az antagonist�j�t, akkor a r�s fel� v�ndorol („keresve t�rs�t”). Ilyenkor az oszteoklasztok �s az oszteoblasztok modul�lj�k a csontot. Ezt haszn�lj�k ki a fogszab�lyz�s sor�n is, amikor mesters�gesen mozgatj�k a fogakat. Azon az oldalon, ahol az er� hat az oszteoklasztok lebontj�k a csontot, m�sik oldalon viszont az oszteoblasztok fel�p�tik.

[szerkeszt�s] Fog�ny

B�vebben: Fog�ny

A fog�ny (gingiva) az �llcsontokat fed� sz�jny�lkah�rtya. K�ls� felsz�n�t elszarusod� laph�m bor�tja, m�g a bels� (fog fele n�z�), �nybar�zd�t fed� r�sze soha nem szarusodik el. Az �nybar�zda alj�n tal�lhat� a h�mtapad�s (epithelialis junctio). Itt a h�msejtek szorosan a foghoz tapadnak, v�dve ez�ltal a fog�gy t�bbi r�sz�t. A fog�ny a fog t�bbi r�sz�t�l k�l�n fejl�dik a sz�j�reg ny�lkah�rty�j�b�l a fogel�t�r�s sor�n.

A fogak fejl�d�se

B�vebben: Fogfejl�d�s

Sz�vettani metszet egy sapka szakaszban l�v� fogr�l

Sz�vettani metszet egy harang szakaszban l�v� fogr�l.
A: zom�ncszerv
B: fog papilla
C: fogzacsk�

Az a folyamat, mely sor�n kialakulnak a fogra jellemz� sz�vetek, morfol�giai saj�toss�gok �s a v�g�n a fog megjelenik a sz�j�regben. A tejfogak fejl�d�se m�r a m�hen bel�li �let hatodik het�n elkezd�dik, m�g a marad� fogak� a huszadik h�ten. A fogak h�m- (ektoderm�lis) �s k�t�sz�veti (mezoderm�lis) eredet�ek.

A m�hen bel�li �let hatodik het�n az elemi sz�j�reget bor�t� ektoderma benyomul az alatta l�v� ektomezenchim�lis sz�vetbe, �s gyors prolifer�ci�ba kezd. A tizedik h�ten m�r megfigyelhet�nk 10-10 fogcs�r�t a tejfogaknak megfelel�en. K�s�bb, kb. a 16. h�t ut�n jelennek meg a marad� �rl�k cs�r�i, a 20. h�t ut�n pedig a t�bbi maradand� fog cs�r�i.

A fog fejl�d�se sor�n k�l�nb�z� f�zisokat k�l�n�t�nk el: cs�ra vagy bimb�, sapka, harang szakaszokat. Ezek k�vetik egym�st �s nem mindig k�l�n�thet�k el. H�rom r�szb�l �llanak: zom�ncszerv, fogpapilla �s fogzs�k. A zom�ncszervet h�rom r�teg sejt alkotja: a bels� �s a k�ls� zom�nch�m, �s a kett� k�z�tt elhelyezked� retikul�ris sejtek r�tege. Az egyetlen h�meredet� sz�vetb�l, a zom�ncszervb�l, fog kialakulni a zom�nc. A fogpapill�b�l fog kialakulni a dentin �s a fogb�l, a fogzacsk�b�l pedig a cement �s a gy�k�rh�rtya.

Kb. a 20. h�ten a bels� zom�nch�m sejtjei ameloblasztokk� differenci�l�dnak. Megjelen�s�k hat�s�ra a fogpapilla zom�ncszervhez k�zeles� r�sz�n odontoblasztok alakulnak ki, az ott l�v� mezenchim�lis sejtekb�l. Ezek elkezdik termelni a predentint. Az els� r�teg lerak�d�sa val�sz�n�leg k�miai jel az ameloblasztok sz�m�ra, mivel csak ekkor kezdik el a zom�nc termel�s�t. A dentin lerak�sa centrifug�lis, a fog belseje fel� t�rt�nik, m�g a zom�nc lerak�sa kifele, centripet�lisan.

Amikor a korona teljesen kialakult elkezd�dik a gy�k�r fejl�d�se. Ezt a Hertwig-f�le h�vely ind�tja el, mely a k�ls� �s bels� zom�nch�mb�l �ll. Hat�s�ra a k�zel�ben l�v� mezenchim�lis sejtek odontoblasztokk� differenci�l�dnak �s elkezdik a gy�k�rdentin termel�s�t. Mik�zben a fogzacsk� sejtjei cementet termel� cementoblasztokk�, �s a gy�k�rh�rtya rostjait termel� fibroblasztokk� differenci�l�dnak. A Hertwig-f�le h�vely feldarabol�dik �s nagyr�szt fel is sz�v�dik, de Malassez-f�le sejtek form�j�ban vissza is maradhatnak egyes r�szei.

M�g teljesen nem tiszt�zott a fogak el�t�r�s�nek a mechanizmusa, de val�sz�n�nek t�nik, hogy a gy�k�r fejl�d�se emeli ki a fogat. Az els� tejfog 6 h�napos korban jelenik meg, az utols� 2-2,5 �ves korban. Egy hat h�napos elt�r�s m�g norm�lisnak tekinthet�. Hat �ves kor ut�n kezdnek megjelenni a marad� fogak, a k�vetkez� sorrendben: az els� nagy�rl� (6-7. �v), a k�z�ps� metsz� (6-8. �v), az oldals� metsz� (7-9. �v), az els� kis�rl� (9-13. �v), a szemfog (9-13. �v), a m�sodik kis�rl� (10-12. �v), a m�sodik nagy�rl� (11-14. �v), a harmadik nagy�rl� vagy b�lcsess�gfog (16-30. �v vagy egyre gyakrabban meg sem jelenik).

[szerkeszt�s] A r�g�s

Az eml�s�k fogainak f� funkci�ja a r�g�s, mely sor�n a t�pl�l�k felapr�z�dik, �sszez�z�dik, ny�llal itat�dik �t �s nyel�sre alkalmas �llapotba ker�l. A r�g�s ism�tl�d� mozg�sok sorozat�b�l �ll. K�t f�zis�t k�l�nb�ztetj�k meg: egy el�k�sz�t� �s egy akt�v. Az el�k�sz�t� f�zis sor�n a sz�j kiny�lik, leharap�sn�l el�re tol�dik, �rl�mozg�sn�l pedig oldalra. Ilyenkor a szemben �ll� fogak metsz��lei vagy cs�cskei egym�ssal szemben �llnak. Az akt�v f�zisban a k�t fogsor k�zeledik egym�shoz. Leharap�sn�l az als� metsz�fog �le elcs�szik a fels� palatin�lis (bels�) felsz�n�n �s mint az oll� „elv�gja” az �telt. �rl�skor az als� �rl�k cs�cskei a fels�k palatin�lis lejt�in cs�sznak el, ez�ltal sz�tz�zva, meg�r�lve a t�pl�l�kot. Az �rl�s jobb �s bal oldalon felv�ltva t�rt�nik.

A r�g�s mechanizmus�val �s patol�gi�s elv�ltoz�saival a gnathol�gia foglalkozik.

[szerkeszt�s] A fogak sz�moz�sa

A t�bbf�le sz�moz�si m�dszer k�z�l a Nemzetk�zi Fog�szati Sz�vets�g (FDI) sz�moz�sa a legelterjedtebb. Ez minden fog jel�l�s�re k�t sz�mjegyet haszn�l, melyeket pont v�laszt el. Az els�, a kvadr�nst jelzi, melyben a fog elhelyezkedik: 1 – a jobb fels�, 2 – a bal fels�, 3 – a bal als�, 4 – a jobb als� kvadr�ns. A m�sodik sz�mjegy maga a fogat jelzi:

• 1 k�z�ps� metsz�
• 2 oldals� metsz�
• 3 szemfog
• 4 els� kis�rl�
• 5 m�sodik kis�rl�
• 6 els� nagy�rl�
• 7 m�sodik nagy�rl�
• 8 harmadik nagy�rl�

P�lda: a 2.3 a bal fels� szemfogat, 4.6 a jobb als� els� nagy�rl�t jelzi.

Tejfogakn�l a kvadr�nsokat az 5 (jobb fels�), 6 (bal fels�), 7 (bal als�), �s 8 (jobb als�) sz�mok jelzik. A fogak pedig

1-t�l 5-ig vannak sz�mozva.

[szerkeszt�s] A fogak betegs�gei

[szerkeszt�s] Fogszuvasod�s

B�vebben: Fogszuvasod�s

S�lyos gy�k�rcaries egy kis�rl�n.

A fogszuvasod�s (caries dentinum) a fog kem�nysz�veteinek a megbeteged�se, mely a szervetlen anyag savak �ltal t�rt�n� kiold�d�s�val, majd a szervetlen anyag sz�tes�s�vel j�r. Elterjed�se a t�rt�nelem folyam�n egyre fokoz�dott. Csontv�zleletek alapj�n meg�llap�tott�k, hogy m�r a neolitikumban jelen volt. Rohamos terjed�se az ut�bbi k�t �vsz�zadban figyelhet� meg, az ipari fejl�d�ssel p�rhuzamosan. Ma m�r az emberis�g 90-100%-a szenved ebben a kr�nikus megbeteged�sben.

Annak ellen�re, hogy nagyon sok k�roktani hipot�zis l�tezik, a mai napig sem teljesen tiszt�zott a fogszuvasod�s keletkez�se. A modern felfog�s szerint t�bb t�nyez� egy�ttes hat�s�ra alakul ki. A n�gy f� etiol�giai t�nyez� a szervezet (els�sorban a fogfelsz�n), a bakt�riumok, a t�pl�l�k �s az id�. �gy a szuvasod�s �ltal�ban a nehezen tiszt�that� felsz�neken kezd�dik, �gy hogy mik�zben a bakt�riumok a dent�lis plakk felsz�n�n l�v� sz�nhidr�tokb�l t�pl�lkoznak mell�kterm�kk�nt savat termelnek. Ez demineraliz�lja a zom�nc szerves alkot�elemeit. K�s�bb, ha nem t�rt�nik meg a remineraliz�ci� a ny�lb�l, vagy ha t�bbsz�r t�rt�nik meg a kariog�n t�mad�s, a szerves �llom�ny is t�nkremegy. El�sz�r egy feh�r folt jelenik meg a zom�nc felsz�n�n, majd �reg k�pz�dik. Ha nem avatkoznak k�zbe, a folyamat tov�bbterjed eg�szen a fogb�lig, ahol gyullad�st v�lt ki, �s er�s f�jdalmakkal j�r.

�jabban egyre gyakoribb a gy�k�rcaries, melynek kialakul�s�hoz az �ny visszah�z�d�sa teremti meg a kedvez� felt�teleket. Lefoly�sa gyorsabb, mivel a cement kev�sb� ellen�ll�, mint a zom�nc.

A fogszuvasod�st kezdeti f�zis�ban �regalak�t�s n�lk�l lehet kezelni, k�l�nb�z� remineraliz�ci�s technik�kkal. K�s�bb, att�l f�gg�en, hogy mennyi fogsz�vet ment t�nkre, k�l�nb�z� m�don lehet helyre�ll�tani a fog funkci�j�t �s morfol�gi�j�t: t�m�s, bet�t (inlay), korona, gy�k�rcsapos fogm� k�sz�t�s�vel. V�gs� esetben a fog elt�vol�t�sa is sz�ks�gess� v�lhat. A fogszuvasod�s k�vetkezt�ben a fog k�r�l s�lyos gyullad�sok, gennyed�sek, vagy ak�r a szervezet bakteri�lis inv�zi�ja is kialakulhat. Ez ut�bbi s�lyos k�vetkezm�nyekkel, ak�r hal�llal is j�rhat. Itt is �rv�nyes az a felfog�s, hogy a megel�z�s a legfontosabb.

[szerkeszt�s] Fog�gybetegs�gek

A fog elveszt�s�nek m�sodik leggyakoribb oka a fog�gybetegs�g.^[4] A fog r�gz�t� elemeit (�ny, fogmeder, gy�k�rh�rtya, cement) t�madja meg �s ez�ltal a fog lazul�s�hoz �s kihull�s�hoz vezet. Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt az �ny h�mtapad�sa �s a sulcusv�lad�k megv�di a fog�gyat a k�ls� �rtalmakt�l. De ha leped�k rak�dik le a fogra �s fogk� keletkezik, az gingivitishez, majd k�s�bb parodontitishez vezet. A gingivitis a fog�ny gyullad�sa, amely nem j�r csontpusztul�ssal. Akut form�j�ban �ltal�ban fert�z�sek okozz�k, mint p�ld�ul a Herpes v�rus. Rossz sz�jhigi�n� eset�n a fogk�, mint �lland� mechanikai irrit�ci�s t�nyez�, �s a leped�kben tal�lhat� bakt�riumok kr�nikus fog�nygyullad�shoz vezetnek. Ilyenkor az �ny duzzadt, v�r�ses, fogmos�skor v�rzik, de f�jdalmatlan. Ha a kiv�lt� okokat nem sz�moljuk fel �s tov�bbi rizik�t�nyez�k (nagyobb virulenci�j� bakt�riumok, doh�nyz�s, diabetes, osteoporosis, okkluz�lis t�lterhel�s, stressz, a szervezet v�dekez�s�t cs�kkent� �ltal�nos betegs�gek, genetikai t�nyez�k) vannak jelen, fog�gygyullad�s (parodontitis) alakul ki. Ez �rinti a gy�k�rh�rty�t, cementet �s az alveol�ris csontot is, ez�ltal csontpusztul�st okozva. Ke

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.