Hi�ba pr�b�lkozunk az agyfejleszt� j�t�kokkal, ezzel csak azt �rj�k el, hogy profiv� v�lunk egy adott j�t�kt�pusban. Ha viszont az intelligenci�nkat szeretn�nk fejleszteni, akkor enn�l j�val �sszetettebb kih�v�s el� kell �ll�tanunk magunkat.

Foly�kony intelligencia: mennyire vagyunk fog�konyak az �jra?

[origo]|2011. 03. 24., 19:52

"Ne t�zz�nk ki k�nnyen el�rhet� c�lokat, ink�bb csak olyasmit, aminek el�r�s�hez az �sszes er�fesz�t�s�nkre sz�ks�g lesz" - �rta Einstein. A fizikus �szt�n�sen �rzett r� arra, amit az�ta t�bb kutat�s is al�t�masztott: az intelligencia akkor fejleszthet� a leghat�konyabban, ha nyitottak vagyunk az �jra, keress�k a kih�v�sokat, �s sosem a k�nnyebb, hanem mindig a nehezebb utat v�lasztjuk.

M�g egy �rtelmi fogyat�kosnak is n�velhet� az IQ-ja

Milyen ar�nyban f�gg az intelligenci�nk az �r�kl�tt �s a k�rnyezeti t�nyez�k hat�sait�l? Egy �j kutat�s szerint agyunk teljes�t�k�pess�g�t 60 sz�zal�kban a g�nek hat�rozz�k meg, az a n�zet azonban egyre kev�sb� �llja meg a hely�t, hogy intelligenci�nk teljes m�rt�kben �r�kl�tt lenne.

"A legels� klienseim egyike egy enyhe fok� autizmusban szenved� kisfi� volt, aki a ter�pia kezdetekor a 80-as IQ k�zel�ben j�rt - ezt enyhe �rtelmi fogyat�koss�gnak tekintik a szakemberek. Egy h�rom�ves, igen intenz�v foglalkoz�ssal azonban 20 pontos emelked�st siker�lt n�la el�rni. Az IQ-teszt ekkor m�r 100 pont feletti eredm�nyt adott, ami egy �tlagos intelligenciah�nyadosnak tekinthet�" - �rja a Scientific American neuropszichol�gus vend�gbloggere, Andrea Kuszewski.

A viselked�ster�pi�val foglalkoz� szakember saj�t tapasztalatai alapj�n c�folja volt professzor�t, aki szerint intelligenci�nk felett nem sok befoly�ssal rendelkez�nk. "Ha az intelligencia olyan gyermekekn�l is l�tv�nyosan fejleszthet�, akik eleve h�tr�nyb�l indultak, akkor semmi okunk nincs azt gondolni, hogy egy �tlagember ne lenne k�pes ugyanerre. Ez persze csak akkor igaz, ha a c�l �rdek�ben az er�nket l�tsz�lag meghalad� er�fesz�t�sekre is hajland�k vagyunk" - �rja Kuszewski.
 
Foly�kony intelligencia: mennyire vagyunk fog�konyak az �jra?

Kuszewski els�k�nt egy 2008-as tanulm�nyra hivatkozik, amelyet Susanne Jaeggi �s koll�g�i v�geztek. Ebben a cikkben siker�lt el�sz�r kimutatni, hogy az intelligencia gyakorl�s �tj�n is jelent�sen n�velhet�. A szerz�k az �gynevezett foly�kony intelligenci�t vizsg�lt�k, amely azt a k�pess�g�nket jel�li, hogy mennyire vagyunk k�pesek az �j inform�ci�k elsaj�t�t�s�ra, megtart�s�ra �s akt�v alkalmaz�s�ra olyan helyzetekben, amikor sz�munkra ismeretlen probl�m�kat kell megoldanunk. (Az intelligencia m�sik fajt�j�t krist�lyos intelligenci�nak nevezik: ez azt a tud�smennyis�get jel�li, amelyet �let�nk sor�n elt�rolunk, azonban nem mutatja meg, hogy mennyire vagyunk �gyesek az �jfajta probl�m�k megold�s�ban.)

A Jaeggi �s munkat�rsai �ltal alkalmazott tesztben hang �s vizu�lis ingereket kellett egy id�ben megjegyezni, majd reag�lni r�juk. Ehhez a r�vid t�v� eml�kezet (a munkamem�ria) min�l hat�konyabb m�k�d�s�re volt sz�ks�g. Amellett, hogy a r�sztvev�k egyre jobb� v�ltak az eredeti feladat megold�s�ban, egy teljesen �j felismer�s is ad�dott. Kider�lt, hogy a tesztekkel nemcsak ebben az egy feladatt�pusban �rhet� el fejl�d�s: az alanyok - egy-k�t hetes gyakorl�st k�vet�en - olyan tesztekben is jelent�sen jobban teljes�tettek, amilyeneket addig egy�ltal�n nem gyakoroltak. A vizsg�lat eredm�nyei al�t�masztj�k, hogy a r�vid t�v� eml�kezet fejleszt�se megk�nny�ti a kor�bban ismeretlen feladatok megold�s�t, vagyis jav�tja a foly�kony intelligenci�t - �rja Kuszewski.

Mit tegy�nk, hogy okosabbak legy�nk?

B�r a fenti k�s�rlet arra utal, hogy intelligenci�nk val�ban fejleszthet�, a mindennapjait aligha t�lten� b�rki is azzal, hogy vizu�lis �s hangingerekkel bomb�zza mag�t. Mire van sz�ks�g�nk akkor, ha m�gis jav�tani szeretn�nk a probl�mamegold� k�pess�g�nk�n?

Keress�k az �jat!

Az els� l�p�s az �jdons�gkeres�s: amint �j dolgokat kezd�nk el megtanulni, agyunkban �jabb �s �jabb idegsejtkapcsolatok j�nnek l�tre. Azzal, hogy idegsejtjeink k�z�tt megn� a kapcsolatok sz�ma, az agy egyre rugalmasabb� v�lik. Mindez az�rt fontos, mert v�lhet�en agyunk rugalmass�ga az egyik olyan t�nyez�, amely egy�ni k�l�nbs�geket id�zhet el� az intelligenci�ban.

Az �j tapasztalatok hat�s�ra az agy dopaminszintje is megn�, ami n�veli a motiv�ci�nkat, emellett az �j idegsejtek keletkez�s�t is el�seg�ti. Egy 2009-es sv�d tanulm�ny kimutatta, hogy ha 5 h�ten kereszt�l napi 35 percet fejlesztj�k a munkamem�ri�nkat, akkor nemcsak a dopamin, de a vegy�letet megk�t� agyi jelfog� molekul�k sz�ma is �rezhet�en emelkedni fog - mindez szint�n n�veli az agyi plaszticit�st, ezen kereszt�l pedig az intelligenci�t.

Keress�k a kih�v�sokat!

Hi�ba j�tszunk mindennap szudokut vagy m�s agyfejleszt� j�t�kot, csak azt fogjuk el�rni, hogy ebben az egy j�t�kban profiv� v�lunk. Ahhoz viszont, hogy foly�kony intelligenci�nk is fejl�dj�n, enn�l t�bbre van sz�ks�g: ha m�r j�l megy valami, ideje v�ltani.

Ezt a tan�csot szint�n al�t�masztj�k a kutat�si eredm�nyek. Richard Haier csoportja olyanokn�l vizsg�lta a tetriszez�s agyra gyakorolt hat�s�t, akik m�g sosem pr�b�lt�k ezt a j�t�kot. N�h�ny h�t ut�n vastagodott a j�t�kosok agyk�rge, �s n�tt a k�rgi idegsejtek aktivit�sa, az ezt k�vet� id�szakban azonban cs�kkenni kezdtek ugyanezek a v�ltoz�k. Annyi t�rt�nt mind�ssze, hogy a j�t�kosok agya kisebb energiabefektet�ssel kezdte v�gezni ugyanazt a feladatot. Az agy hat�konys�ga teh�t n�tt, az intelligencia viszont nem - itt van az a pont, amikor az ut�bbi n�vel�s�hez m�r �jabb szellemi kih�v�sra van sz�ks�g.

Gondolkodjunk kreat�van!

"A kreat�v gondolkod�s nem egyenl� azzal a hiedelemmel, hogy akt�vabban haszn�ljuk a jobb agyf�ltek�nket" - �rja Kuszewski. Ehelyett arra van sz�ks�g�nk, hogy k�pesek legy�nk kapcsolatot tal�lni az egym�st�l t�vol es� dolgok k�z�tt, �jszer� m�don k�zel�ts�k meg a probl�m�kat, emellett olyan �tleteink legyenek, amelyek lehet�leg m�g senkinek sem jutottak esz�be. Mi kell ehhez?

A k�rd�sre a Yale Egyetem Sziv�rv�ny Program elnevez�s� kutat�sa ad v�laszt. A kreativit�s szempontj�b�l sokkal eredm�nyesebbnek bizonyult egy olyan oktat�si forma, amely nem a t�nyek �s adatok memoriz�l�s�t, hanem a min�l hat�konyabb probl�mamegold�st helyezte el�t�rbe. Ezek a di�kok k�s�bb a lexik�lis tud�st ig�nyl� teszteken is jobban szerepeltek a hagyom�nyos m�dszerekkel oktatott csoportn�l. "Itt is ugyanaz t�rt�nik, mint amikor k�tf�le ingert�pust kell egyszerre feldolgozni. Azok, akiket p�rhuzamosan t�bbf�le m�dszerrel is oktatnak, k�s�bb egy kor�bbit�l elt�r� ter�leten is automatikusan kamatoztatj�k majd a tud�sukat" - �rja Kuszewski.

T�zz�nk magunk el� min�l nehezebb c�lokat!

A technikai eszk�z�k hat�konyabb� tehetnek benn�nket, azonban ha az intelligencia fejleszt�s�r�l van sz�, akkor nem ez a c�l. Lehet, hogy egy GPS-k�sz�l�kkel jobban elt�j�koz�dunk majd, de ha otthon felejtj�k az eszk�zt, m�g kev�sb� fogunk b�rhov� is odatal�lni. Ha mi sem vagyunk j�k a t�j�koz�d�sban, akkor megpr�b�lhatjuk azt, amit a Scientific American cikk�nek szerz�je: hagyjuk otthon a GPS-t, �s tanuljunk meg n�h�ny h�t alatt a saj�t agyunkkal �s egy t�rk�ppel eligazodni. "Iszonyatosan neh�z lesz, a siker�lm�ny viszont garant�lt" - �rja a viselked�sterapeuta.

Ugyanez igaz a helyes�r�s-ellen�rz� vagy a ford�t�st seg�t� programokra, amelyek helyett�nk oldj�k meg a probl�m�kat: min�l kev�sb� t�maszkodunk ezekre az eszk�z�kre, ann�l jobban fejl�dik majd az intelligenci�nk.

Kommunik�ljunk min�l t�bb emberrel!

A h�l�zat�p�t�s vagy angol sz�val networking igen divatos kifejez�ss� v�lt az ut�bbi id�ben: ez a tev�kenys�g nemcsak az �ll�skeres�sben, hanem agyunk fejleszt�s�ben is a seg�ts�g�nkre lehet. Kuszewski utols� tan�csa, hogy haszn�ljuk min�l gyakrabban a k�z�ss�gi oldalakat, emellett pedig pr�b�ljunk szem�lyesen is min�l t�bb emberrel megismerkedni. Lehet�leg olyan emberek t�rsas�g�t keress�k, akik a mi�nkt�l elt�r� ter�leten dolgoznak: ez az egyik legjobb lehet�s�g arra, hogy �j �tletekkel �s a saj�tunkt�l elt�r� gondolkod�sm�dokkal ismerkedj�nk meg.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.